Hol is kéne kezdenem...?

Hát jobb cím nem jött ki belőlem jelenleg, az biztos. 😐 És most rá kell arra jönnöm, hogy még a blogspot (vagy már blogger.hu?) is annyit változott, hogy ide tudok nektek rakni normális hangulatjeleket. Nektek, akik már valószínűleg fel sem járnak az oldalra. De hát én sem jöttem fel hosszú ideje, és most sem magyarázkodni akarok. Tény, hogy az utóbbi években mindent, ami fontos volt számomra, azt hanyagoltam/félreraktam. Ilyen a rajzolás, fotózás, zenehallgatás... vagy az írás. 😔 Tudom milyen érzés, mikor várod egy történet folytatását, de az író különböző problémái miatt már sohasem fogod megtudni, hogy mi fog történni a főszereplőkkel... Vajon boldog vagy boldogtalan befejezése lesz-e a dolgoknak? Most elkövettem ezt a hibát én is, és zavart is a dolog, de megpróbáltam nem foglalkozni vele azzal az indokkal, hogy ez "nem is olyan fontos az életben". A munka, a megélhetés, és a mások által felállított elvárások megugrása sokkal fontosabb. Na ebbe a hibába estem én is, és mindent kizártam ami közel áll hozzám és rossz utakat választottam. Érdekes, hogy egyesek mennyire ragaszkodtak ezekhez a kis kezdetleges irományaimhoz, bár nem sokan voltatok, mégis jól estek a szavak amiket komment formájában kaptam tőletek. Hát tényleg csak egy pár emberről beszélhetünk mondjuk. Most meg már lehet, hogy ez a szám nullára redukálódott. 😂 Persze az én hibám. Na de nem is akarok nagy reményeket ébreszteni senkiben, de annyit elmondanék, a történeteimet igenis be fogom fejezni.
A YunJae párossal lévőket biztosan! Akaméról én már nem is merek nyilatkozni, az már egy rég kihunyt fény az életemben. 😩 Most jelenleg nem tudom még megmondani, hogy mikor, de ha eljön az ideje, akkor folytatom az írást. A 2018-as év baromi nehéz és mozgalmas volt számomra, lelkileg és fizikailag is. Most, hogy így belegondolok, ha a blogomat segítségül hívtam volna a nehéz időkben, mint annak idején, lehet hogy könnyebben tudtam volna feldolgozni a különböző problémákat... Hát a tavalyi év számomra egy balesettel indult, pont januárban, ami aztán kihatott kb. az egész évemre és a mostani egészségi állapotomra is. Nem is kell mondani, hogy a saját bénaságomnak köszönhettem, mert éreztem, hogy nem kéne rálépnem arra a jeges járdára, mégis megtettem. Röviden: hanyatt estem, bevertem a fejemet és megsérült a nyakam. Pontosabban az idegszálak, amik a fejembe mentek (nah jó pontos magyarázatot ne várjatok xD). Ami rátett még egy lapáttal, az a munkám volt, ami rontott is a helyzeten nem keveset, egészen addig, hogy nyárra már csak külső segítséggel bírtam a fejemet megemelni és mozgatni. Pszichésen is megviselt ez az egész, mert olyan fájdalmakkal éltem akkor együtt, amit rendszeres halálfélelem kísért és úgy éreztem én már soha többé nem jövök helyre. Mire minden orvosi procedúrán túljutottam és végre elkezdhettem a fizikoterápiáig, addig elég sokat szenvedtem. Közben persze a munkahelyemen sem volt minden rendben, rengeteg probléma adódott és a munka mennyisége is csak nőtt-nőtt. A nyaki gerinccsigolyáimat is sikerült tönkre vágnom még az ülőmunkával is... Hetekig nyakmerevítőben feszítettem... hát... gáz volt. Mindeközben (míg szenvedtem a munkában és az egészségemmel) én bevállaltam, hogy új szakmát tanulok ki. Oh igen, jól kicsesztem magammal. Ez a suli még mindig tart nekem, és ha minden jól megy, akkor február közepére levizsgázom. Ez is eléggé leterhelt, sokat kell tanulni, és a téma is nehéz (pszichológia, pedagógia, egészségügy). Elég összetett a dolog. Ősszel sikeresen elvégeztem a gyakorlatomat egy óvodában is (ami felért egy katonai kiképzéssel xD) és kijelenthetem, hogy végre a múzeumot is képes voltam otthagyni a büdös francba! 3 év szenvedés, és megaláztatás után képes voltam elszakadni attól a helytől. Ami amúgy tuti elvan átkozva... 😖 Szóval most új utak felé nyitok, és elég sok tervem is van, amit igenis meg fogok valósítani! Az egyik már sikerült is. 😁 Sajnálom, hogy egy ilyen fontos dolgot nem dokumentáltam le nektek elejében, folyamatában és végében... Pedig mindig is mondtam, hogy számomra Japán egy álom, és az olvasóim is hasonlóképpen gondolkodtak mint én. Minden nehézség és probléma mellett kitartottunk, és Sensei-el (sokat emlegetett régi jóbarát) elrepültünk a mi kis Sohaországunkba. 😊 Ősszel keltünk útra és ez megváltoztatta pozitív irányba az életemet (de szerintem mindkettőnkét). Mikor hazaértem, be is adtam a felmondásomat. (És addigra a tanfolyamot is megbántam amúgy, nah de azt hagyjuk is inkább 😬...) A nyári lábadozási időszakom alatt jöttem rá, hogy mennyire fontos a pozitív szemléletmód és végül a sok pszichológia tanulás is megtette a kellő hatását. Megtanultam értékelni az életet, az egészséget, és amit eddig hatalmas problémának tekintettem és szorongást okozott bennem, azokat elengedtem. Aztán pedig elrepültem a világ másik végére. Hahahaha! 😂 Nah jó, nem rizsázom tovább, és nem is jöttem üres kézzel! Bár fanfictiont még nem tudok hozni nektek, de engedjétek meg, hogy másfél hónapos munkám eredményét, egy filmet megosszak veletek. Több mint 400 videót vágtam meg, hogy elérjem az adott eredményt és megmutathassam kis kalandozásainkat. Persze rengeteg dolog nem fért bele, de akkor 1 óránál tuti hosszabb lett volna. 😋 Arra gondoltam, megpróbálom ismét birtokba venni a blogomat (egy csomó mindent elfelejtettem T-T), és részletesebben, fotókkal, tapasztalatokkal megosztani veletek az élményeimet. Nagyon sok reményt fűzök ahhoz is, hogy ezzel ismét visszatér az életembe az írás iránti szeretet is. Ott van bennem még, de muszáj valahogy ismét hozzáférnem a kreativitáshoz, amit elnyomtam magamban 2-3 éven keresztül... És ez nem fog menni rövid idő alatt.

Jó filmezést! 😊😊😊

Új és kreatív élmény volt megtanulni kezelni (nah jó még csak tanulom) az Adobe Premiere Prot, és meg kell mondanom: IMÁDOM! 👍 Megsúgom: a filmezési szándék miatt vettem erre alkalmas telefont és stabilizátort, végül pedig a stabit egyáltalán nem tudtam használni a tájfunos időjárás miatt, a telefont pedig még nem tanultam ki addigra teljesen. Szóval nem egy nagy minőség, de az enyém és szeretem! Még egy év, és korrigáljuk a dolgokat. 😜 Legközelebb még jobb lesz!

Köszönöm, ha létezett olyan olvasó, aki még idetalált és még nagyobb köszönet annak, aki ezt végigolvasta! Chu 💋

amúgy... BOLDOG ÚJ ÉVET!!!