Miyavi World Tour 2017 "FireBird" A38
 |
| foto by facebook.com/MIYAVI.OFFICIAL |
Így lassan egy héttel a koncert után illő végre írnom is valamiféle beszámolót erről a csodálatos eseményről, hiszen még sosem hagytam ki az áradozást és ezúttal sincs másként. :D Hát ha valami egyszerű és tömör kifejezéssel kéne körül írnom az estét akkor csak annyit mondanék visító hangomon, hogy "MEGFOGTAM A KEZÉÉÉÉT!" :))) De persze a koncert ennél sokkal összetettebb és fantasztikusabb volt. A fotók zöme a facebook.com/MIYAVI.OFFlCIAL oldalról származnak, kivéve azt a párat amit tesómmal lőttünk. :P Részletekért kattints tovább. ^-^
 |
| Várakozás közben a rakparton. :) Szép helyen voltunk, csak baromi hideg volt. x3 |
Idén is ellátogatott hozzánk kedvenc gitárosom, pontosabban 2017. április 29-én. ^^ Ezúttal nővéremmel mentem Pestre és sokkal zökkenőmentesebb volt az út, mint legutóbb. :P (akkor kocsival vittek és eltévedtünk x3) Kicsivel 15 óra után értünk fel vonattal a Nyugatiba, ahol aztán bementünk a WestEndbe mosdóba, valamint ellőttünk néhány selfiet a vízesésnél, mert hát vidékieknek ez is kell... XD Persze nem hagyhattam ki a közös fotózkodást az életnagyságú Deadpool figurával sem, amit aztán jól elküldtem a Senseinek, hogy egye a sárga irigység. :3 Höhö... Szóval utána villamossal húztunk tovább uticélunk felé, ami nem más volt mint a Petőfi híd lábánál "parkoló xD" A38 hajó! Hát eléggé paráztam ettől a hajós dologtól, bevallom, mert egyszerűen nem tudtam elképzelni, hogy fog kinézni ez az egész. Már kétszer is volt koncert a Barba Negrában és nagyon jól bevált, így nem értettem, hogy minek kellett átpakolni egy sokkal kisebb helyszínre, de végül is kiderült, hogy így sokkal jobb volt a rajongók számára is, ugyanis baromi hideg volt, meg minden, és BEENGEDTÉK a rajongókat melegedni a hajóra a koncert előtt. :) Persze nem mindenkit egyszerre, de elég sűrűn láttuk, hogy bemászkálnak enni, inni, melegedni, wczni a leányzók. O.O El se akartam hinni, hogy ennyire megengedőek a rajongókkal, de mindenki annyira normálisan és tisztelettudóan viselkedett. Számomra ez szokatlan volt. :D Hát mégis csak lassan felnőtt ez a generáció, akik a kezdetektől fogva nyomon követtük a hosszú évek során. Bár ahogy elnéztem, komolyabb biztonsági személyzet sem volt. Magyarán nem volt motozás, táska átnézés (vizesüveget is simán be lehetett volna vinni, de mi kidobtuk xD).
Eléggé hisztis voltam mikor megérkeztünk a hajóhoz, mert pont akkor ment be Miyavi, mikor mi látótávolságba értünk. T^T Kiment a rajongókhoz és mi már csak annyit láttunk belőle, ahogy egy magas alak besétál a hátsó bejáratnál és integet a rajongóknak, ők meg vissza. :'D Hát ilyen az én szerencsém, gondoltam, de az este még csak ezután kezdődött. ^^ Hamar megtaláltuk egymást a lányokkal, akikkel már tavaly előtt is sikerült megismerkednem. :3 Nagyon aranyosak és jófejek mindannyian és így nem unatkoztunk, fázósan bár, de lassan eltelt az a hosszú várakozási idő és nem is volt olyan szörnyű. :D Osztottak piros szívecskés pácikákat is, amik a fanproject részét képezték, miszerint a ráadás résznél, mikor a főműsor után visszatér a színpadra Miyavi, elő kell venni a pálcikát és hevesen lóbálni. xD Ez annyira cuki ötlet volt, hogy minden áron akartam egy pálcát és a táskámba rejtettem. :) Nemsokára elérkezett az idő, hogy bevánszorogjunk vacogva, bár ez a folyamat kissé elnyúlt szerintem. :D Arra a kis hajóbejáróra álltunk fel, ahol még jobban fújt a szél, szóval befagyott a seggünk is, de jókat röhögtünk közben és még valami rezesbanda is nyomatott valamicske aláfestő zenét a hajó fenti részében. xD Meg közben előkerültek gitárosunk emberkéi is, akik bőszen fotózgatták szenvedéseinket és lelkes integetéseinket. :D
 |
| Nővérem lőtte az előzenekar előtt. |
Mivel időben értünk a hajóhoz, így sikerült viszonylag elől elcsípnünk a jó helyeket a sorban állásnál és a színpad előtt is. Pontosabban a 3. vagy 4. sor körüli helyet, ahonnan amúgy remekül lehetne látni, de a sok levegőbe fellendülő telefon és kamera elég nagy kihívást biztosít az embernek, főleg mikor a kedvenc számod megy és elkap az ideg, hogy kiveszed az illető kezéből a készüléket és százszor megtaposod ordítva. Na de fő az önfegyelem! Elég sokat kellett ácsorognunk még azután, hogy beértünk, plusz az előzenekar, ami azért az elvárásaimat egészen felül múlta. O.O Először húztam a számat, hogy milyen lehet egy csak lányokból álló rockzenekar, de a HolyChicks egész jól teljesített. :D A zene jó volt, az énekesnőnek volt hangja stb. Ha ismertük volna a dalokat, meg a rossz hangosításnak köszönhetően érthettünk volna valamicskét a szövegből, akkor egészen élvezhető lett volna számomra is. :) Bár azok a műanyag kezek nem kellettek volna, amivel a tapsot próbálták imitálni és kicsikarni a közönségből. :'D Kérdezgették is többen a lányok közül, hogy vajon az Miyavinak kell? Hát én egyből tudtam, hogy ilyet ő soha nem használni (1. nincs rá szükség, 2. tele van a keze a gitárjával xD). Na de még így is elment a dolog. :P Aztán pedig következett maga a Megváltó! xD Végre berobbant Miyavi a színpadra, hatalmas ováció meg minden. Tudjátok, a szokásos. :D Édes volt amúgy, mert elől lehetett látni, ahogy Boboval végig lesték a lányzenekart a kis ajtónál. xD Biztos azt hitték nem látjuk őket, de igeeen! :3
 |
| foto by facebook.com/MIYAVI.OFFICIAL |
Tehát elkezdődött végre a koncert, ami a Rise Me Up remix változatával indult! :D Volt ám ordítás rendesen. Valami dzseki szerű kabátkában jött elő, amiben biztosan melege lehetett, bár később azért levette. :3 Eléggé meglepő volt amúgy a folytatás, mert csupa új dalt hozott nekünk amiket még nem hallottunk. (én legalábbis tutira nem, nem is rémlik hogy albumokon fellelhetőek lennének már). Ezek a dalok főleg ének nélkül mentek, szinte csak zene volt. :D Hát jónak jó volt, bár azért többeket zavarta szerintem, hogy sokáig nem énekelhettek még, így maradt a torkon kiférő irdatlan óbégatás. xD Remélem azért később ezek a dalok kapnak szöveget és éneket is, mert azért a hangjára is kíváncsiak vagyunk. :3 Most Bobon kívül egy másik srác is volt vele a színpadon... valami Josh, vagy John vagy valami hasonló volt a neve. Eléggé nem oda valónak tűnt, nyugati emberke, baseball sapkában, kicsit olyan hiphop figurának tűnt, vagy legalábbis olyannak, mint aki csak véletlenül tévedt be oda. Mindennek ellenére nyomta a vokált rendesen és nyomatta is a zenét a kis pultjából (na jó, igazából gőzöm sincs mit csinált, de jól érezte magát közben, az biztos :'D). Volt egy duett száma is, nem mással, mint a feleségével, Melodyval, aminek a címe Where Home Is. :3 Hát ez egy szép dal volt igazán és látszott rajta, hogy nagyon beleéli magát. Biztos a családjára gondolt közben, akik hiányoznak neki...
 |
| foto by facebook.com/MIYAVI.OFFICIAL |
Volt még az új albumról is néhány szám, mint például a Dim It, Afraid To Be Cool, Long Nights (ami egy kedvenc lett nekem :D), valamint az elmaradhatatlan Fire Bird! Régebbi albumokról megkaptuk még a Ganryu-t, Day 1-t, Cry Like This-t, a Mission Impossible zenéjét és a főőőő kedvenceinket a Horizon-t és a The Others-t!!! *-* Ezeket már csodálatosan tudjuk énekelni, ami akkora hatalmas élmény ott a tömeg közepén, hogy hihetetlen. :D Hát még az előadónak, hogy ennyien éneklik szépen, egyszerre a dalát. Úgy gondolom ez a két szám mostantól elmaradhatatlan lesz a magyaroknál! XD Ez a kettő biztosan kell nekünk mindig az tuti! :D Közösségkovácsoló ereje van. xD Beszélt is hozzánk elég sokat, bár sajnos csak annyit tudtam meg ezekből amiket itt-ott megértettem az angolból, vagy amit nővérem később elmondott. :) Hogy Bobo is hamarosan apuka lesz, vagy hogy milyen fantasztikus, hogy már ötödik alkalommal térhet vissza hozzánk és már lassan olyan, mintha haza jönne. :D Édes pofa!
 |
| foto by facebook.com/MIYAVI.OFFICIAL |
Lassan a koncert végéhez közeledtünk, mikor kedvencünk távozott a színpadról a ráadás előtt. Ekkor izgatottság fogta el a közönséget és reszkető, izzadt tenyerünkbe vehettük végre a rengeteg piros szívecskét, melyet lelkesen gyártottak le és osztottak szét számunkra a MiyaviHungary oszlopos tagjai. :3 Meg is volt a hatása, ami számomra leírhatatlan érzés volt, akárcsak annak aki kapta ezt a fantasztikus ajándékot. :) Mikor lelkesen visszaugrott a színpadra, először észre sem vette a szívekben úszó rajongói áradatot, majd mikor kigyúltak a fények, a mondatot elharapta és visszahőkölt. A teljes döbbenet, sokk és meghatódottság! Szerintem nagyon kellett tartania magát, hogy ne ejtsen el pár könnycseppet. :3 Éreztük azért a mérhetetlen boldogságát és a háláját. Azt mondta gyönyörűek vagyunk és köszöni ezt a csodálatos meglepetést. *-* Imádtam az arckifejezését, már ezért megérte elmenni! Ezt az eseményt meg is örökítette saját kamerájával, amit itt tekinthettek meg:
A ráadásban hallhattuk még az elmaradhatatlan What a Wonderful World és a What's My Name? felturbózott változatát. :D Hát nagyot zúzott az biztos! A szívecskék adták a powert rendesen. XD
Amúgy hihetetlenül rövidnek tűnt az egész koncert, ha jól számoltam akkor kb. 1 óra 15 perc volt összesen. Bár lehet tévedek, és valószínűleg nem minden dalt említettem meg amiket lejátszott, de most így egy hét elteltével ennyire tudok visszaemlékezni. :) A koncert után még több soron fotózkodott velünk, volt pacsi meg minden. :D Ezúttal is hagyta simán, hogy az első sorban lévő lányok letapizzák, símogassák kezét, lábát, gitárját, amit értek lényegében. xD És aztán egyre közelebb és közelebb jött. :D És mikor behajolt pont elénk a közönségbe, és hátulról megindult a tömeg, hogy elérjék.... OMG! Nyújtottam a kezem, de csak az egyik ujjamat súrolta a kezével! :D Hát én ezzel nem elégedtem meg, nagy lendülettel előre kaptam és megszorítottam a csuklóját! XD Átértem az ujjaimmal és éreztem a heves pulzusát TEJÓÉG! Határozottabban ragadtam meg a kezét, mint mikor annak idején a VIP találkozón szemtől szemben álltunk egymással. Csak szorítottam a kezét, és rám nézett azokkal a hatalmas szemeivel, miközben teli pofával ordítottunk egymásra az örömtől! XD Azt hiszem valami olyan élménnyel gazdagodhattam idén, amit eddig 2009 óta egyszer sem sikerült elérnem. :P Hujjjajj... ezt nehéz lenne megfogalmazni. Megőrültem gyerekek! xD És a legutóbbi koncert óta leadott 10 kilót is megéreztem magamon, ugyanis képes voltam végig ugrálni vagy 3-4 számot!!!!!! Gyerekek... soha sem tudtam még ilyet csinálni azelőtt!!! Felugrottam! :D Huhaaa! Következő alkalommal még magasabbra ugrom és még többször!!! (Úgy érzem kezdek bepörögni ismét xD.)
Azt hiszem nővérem is baromira élvezte az estét, mert ő utoljára 2011-ben volt, és azért az elég rég volt már. :D Kicsit visszafiatalodhatott tinilányba, akárcsak én minden egyes alkalommal! Másfél évente egyszer úgy tudok a koncertjén tombolni, mintha nem lenne holnap és megszűnne minden probléma körülöttem. Abban a másfél órában nem gondolok semmi rosszra, csak arra, hogy jól érzem magam, és ezt tényleg csak kevesen érthetik meg, vagy érezhetik át! Ezen kevéske ember pedig mind ott tombol az első sorokban, mint a hűséges katonák. xD
Miután könnyes búcsút vettünk Miyavitól, néhányan még nem akartak megmozdulni a helyükről. Egyszerűen nehéz volt magunkhoz térni, hogy ilyen hihetetlenül gyorsan véget ért az egész, és fájós lábunk ellenére még mindig tudtunk volna ugrálni és üvöltözni tovább, akár reggelig is. Sajnos mikor már megjelentek a staffos emberkék, és elkezdték összeszedegetni a cuccokat, már éreztük, hogy tényleg ennyi volt, hiába kántáljuk a nevét, már nem jön vissza többet. :') Persze akik még hűségesen maradtak sokáig a hajónál, azoknak szerencséjük volt újra látni Őt, de hát akinek megy a fuvarja, az nem teheti meg, hogy egész éjszaka ott ácsingózzon. :'D
Sajna idén sem tudtam elköszönni a lányoktól, akikkel együtt éltük át ezt a fantasztikus eseményt, mert én mohó, úgy gondoltam, még azelőtt be tudok vásárolni a merc cuccokból, mielőtt megindulna a tömeg, ha sietek. Nagyot tévedtem. :D A tömeg kellős közepébe vergődtük be magunkat és mindenki egyszerre próbált mindent megvenni. :P Tesómnak hála azért eléggé gyorsan ment a vásárlásom, mert nem kézzel lábbal kellett elmutogatnom, hogy mit, milyet és mekkorát kérek. xD Első körben vettem egy pólót és egy CD-t. Hát igen! Most már nekem is van pólóm! Sőőőt! A ruhatárazás után, és miután távozott a tömeg 80%-a, még visszamentem és beszereztem életem legdrágább pulcsiját, valamint egy táskát és egy kitűzőt is! Fél havi fizetés, de úgy éreztem, idén végre megengedhetem magamnak, hogy önző legyek, és ne azokon a dolgokon próbáljak meg spórolni, amiket nagyon szeretnék magamnak megvenni! Ezt a látásmódot Senseinek köszönhetem! :D Köszönöm! XD Íme a sok kincsem:
Vásárlás után még ittunk egyet, bohóckodtunk a pulcsival meg a selfiekkel, aztán lassan összeszedtük magunkat és a kijárat felé vettük az irányt, mivel a többieket közben elhagytuk valahol a tömegben, és sajnos nem tudtunk már elköszönni tőlük. :P Minden évben ez van! Kint a hajó előtt is bohóckodtunk még egy kicsit, aztán elindultunk a parkoló felé, hogy apu összeszedjen minket. Még lőttem pár képet az esti fényekbe öltözött Budapestről. :3 Sajnálom, hogy nem volt időm több és szebb fotókat készíteni.
A Rockbook.hu oldalán találhattok még képeket és beszámolót! - Az utolsó fotón telibe van lőve a fejem, meg tesómé. XD
The Others szám a koncerten - Bár határozottan ellene vagyok mindennemű rajongói kép és videó készítésnek a koncerten (én sem csinálok konci alatt), mert élvezhetetlen, ha a másik ember kameráján keresztül kell látnod az egészet, mégis jól esik, mikor később valamilyen formában visszaidézheted a kedves emlékeket. :3
További fotókat találhattok még a MiyaviHungary facebook oldalán is! :3
 |
| foto by facebook.com/MIYAVI.OFFICIAL |
Azt hiszem nővérem is baromira élvezte az estét, mert ő utoljára 2011-ben volt, és azért az elég rég volt már. :D Kicsit visszafiatalodhatott tinilányba, akárcsak én minden egyes alkalommal! Másfél évente egyszer úgy tudok a koncertjén tombolni, mintha nem lenne holnap és megszűnne minden probléma körülöttem. Abban a másfél órában nem gondolok semmi rosszra, csak arra, hogy jól érzem magam, és ezt tényleg csak kevesen érthetik meg, vagy érezhetik át! Ezen kevéske ember pedig mind ott tombol az első sorokban, mint a hűséges katonák. xD
Miután könnyes búcsút vettünk Miyavitól, néhányan még nem akartak megmozdulni a helyükről. Egyszerűen nehéz volt magunkhoz térni, hogy ilyen hihetetlenül gyorsan véget ért az egész, és fájós lábunk ellenére még mindig tudtunk volna ugrálni és üvöltözni tovább, akár reggelig is. Sajnos mikor már megjelentek a staffos emberkék, és elkezdték összeszedegetni a cuccokat, már éreztük, hogy tényleg ennyi volt, hiába kántáljuk a nevét, már nem jön vissza többet. :') Persze akik még hűségesen maradtak sokáig a hajónál, azoknak szerencséjük volt újra látni Őt, de hát akinek megy a fuvarja, az nem teheti meg, hogy egész éjszaka ott ácsingózzon. :'D
Sajna idén sem tudtam elköszönni a lányoktól, akikkel együtt éltük át ezt a fantasztikus eseményt, mert én mohó, úgy gondoltam, még azelőtt be tudok vásárolni a merc cuccokból, mielőtt megindulna a tömeg, ha sietek. Nagyot tévedtem. :D A tömeg kellős közepébe vergődtük be magunkat és mindenki egyszerre próbált mindent megvenni. :P Tesómnak hála azért eléggé gyorsan ment a vásárlásom, mert nem kézzel lábbal kellett elmutogatnom, hogy mit, milyet és mekkorát kérek. xD Első körben vettem egy pólót és egy CD-t. Hát igen! Most már nekem is van pólóm! Sőőőt! A ruhatárazás után, és miután távozott a tömeg 80%-a, még visszamentem és beszereztem életem legdrágább pulcsiját, valamint egy táskát és egy kitűzőt is! Fél havi fizetés, de úgy éreztem, idén végre megengedhetem magamnak, hogy önző legyek, és ne azokon a dolgokon próbáljak meg spórolni, amiket nagyon szeretnék magamnak megvenni! Ezt a látásmódot Senseinek köszönhetem! :D Köszönöm! XD Íme a sok kincsem:
Fantasztikus koncert volt. *-* ismét megszoríthattam a kezét :D #miyavi #FireBird2017 pic.twitter.com/W0vbrZMjjQ— Andy (@otaku382) 2017. április 30.
Vásárlás után még ittunk egyet, bohóckodtunk a pulcsival meg a selfiekkel, aztán lassan összeszedtük magunkat és a kijárat felé vettük az irányt, mivel a többieket közben elhagytuk valahol a tömegben, és sajnos nem tudtunk már elköszönni tőlük. :P Minden évben ez van! Kint a hajó előtt is bohóckodtunk még egy kicsit, aztán elindultunk a parkoló felé, hogy apu összeszedjen minket. Még lőttem pár képet az esti fényekbe öltözött Budapestről. :3 Sajnálom, hogy nem volt időm több és szebb fotókat készíteni.
Ez az este fantasztikus volt, és még nagyon sokáig emlékezni fogok rá! Remek társaság, fantasztikus hangulat, csodálatos zene és felejthetetlen élmények! :D
A Rockbook.hu oldalán találhattok még képeket és beszámolót! - Az utolsó fotón telibe van lőve a fejem, meg tesómé. XD
The Others szám a koncerten - Bár határozottan ellene vagyok mindennemű rajongói kép és videó készítésnek a koncerten (én sem csinálok konci alatt), mert élvezhetetlen, ha a másik ember kameráján keresztül kell látnod az egészet, mégis jól esik, mikor később valamilyen formában visszaidézheted a kedves emlékeket. :3
További fotókat találhattok még a MiyaviHungary facebook oldalán is! :3
Megjegyzések