Az elmúlt fél év...

Az utóbbi hetekben, hónapokban annyit gondoltam rá, hogy kezdeni kéne valamit ezzel a bloggal, de mégsem volt elég türelmem hozzá, hogy akkor na most nekiülök és írok kicsit magamról. Inkább csak néha-néha elláttalak titeket egy kis fanficcel (jól van, tudom hogy ritkán xD). Talán már nem is olvassa senki, de én mégis úgy döntöttem: eljött az ideje, hogy magamról is jelentsek valamit. :) Közeleg a Karácsony is és az emberre rájön az ünnepi posztolhatnék, de előtte egy pár dolgot még megosztanék, ugyanis sokszor akartam erről-arról beszámolót írni nektek (főleg a nyár folyamán), de nem jutottam el odáig, hogy felpakoljam a képeket. Mivel azóta több minden történt, így csak szemezgettem néhány képet az eseményekből - bár lehet kicsit unalmasnak fogjátok találni őket - nekem mégis igazi élmények voltak. Katt a teljes bejegyzésre és már olvasgathattok is. :)

Április elején voltunk a családdal Pesten egy kis kiránduláson. Ezt talán még említhettem is nektek egy régebbi posztban. Azelőtt talán nem is volt még ilyen, hogy csak úgy négyen - szüleimmel és nővéremmel - nekiinduljunk kirándulni valamerre. :) Utunk először a Tropicariumba vezetett, amiről a képeket talán twitteren láttátok, így azokat már nem rakom fel újra. (Itt és itt nézhetitek meg.) Ezután az Ázsia Centerbe mentünk, ahol szétnéztünk és vásárolgattunk (ezekről rakom be most a képeket). Innen már csak rokonlátogatóba mentünk, majd haza. Sajnos részletes beszámolóval már nem szolgálhatok hiszen régen volt, ennyi idő után nehéz felidézni mindent, de beszéljenek inkább a képek:

Próbálok kronológiai sorrendben haladni, úgyhogy következzék még egy fontos esemény: a szülinapom! xD Ez csak azért fontos, mert 1. ez egy jubileumi szám volt, ugyanis 25 éves lettem (50-nek a fele wouuu O_O) 2. olyan randa és mégis cuki tortát kaptam, ami megdobogtatta a szívemet. Bár anyum igyekezett a legjobbat kihozni belőle, tudom nem nyújt bizalomgerjesztő látványt. Mégis ez volt az első alkalom, hogy tekintettel volt valaki a Japán hobbimra. :) Talán ezért is esett olyan jól. Valamint ezt a szép nyakláncot is a családtól kaptam, aminek nagyoooon örültem (Jaejoongnak is van egy hasonló lánca :3 hihi~). A tortás képet sehogy sem tudtam megfordítani, bocsi. :P

Július elején a szüleimmel és Sensei-el mentünk el kirándulni az Budapesti Állatkertbe. Annyira de annyira rohadt meleg volt, de mégis olyan jól éreztük magunkat. :) Ha leszámítom a parkoló hely utáni ideges kajtatást, akkor nagyon jól éreztük magunkat. Lőttem is pár képet, amit muszáj megmutatnom: az állatkert előtti tóról, a japán kertről, néhány állatkáról és az elefánt házról (ahol most voltam először, mert eddig nem találtam meg soha):

Július végén csináltunk egy kis Szilvásváradi kirándulást. Szüleimmel, nővéremmel és a párjával mentünk. Bár kicsit szűkös volt a kocsiban és az út is elég hosszú volt, de nagyon jól éreztük magunkat. Kisvasúttal mentünk fel a hegyekbe, majd onnan szépen lesétáltunk és nagyon sok szép dolgot láttunk. Egyszerűen imádtam! Nagyon jó volt az idő, volt sok szép látnivaló, voltak bazárosok, és finom kajcsik is. Sült pisztrángot ettünk, ami ott egy jellegzetes ételnek számít és nagyon finom is volt. Arról sajnos nem csináltam képet, de a környezetről és a tájról berakok párat. Na meg ott van a vízesés is, ami miatt végül is megteszik az emberek azt a hosszú utat idáig. És hosszú idő után először simogathattam meg egy pacit is. (*^*)

Biztos említettem már korábban, hogy nővérem Szolnokra költözött, így kocsival legalább egy órányira lakik már tőlünk, busszal viszont majd másfél órára. Szerencsére már jobb a kapcsolatunk is és viszonylag sűrűn látjuk egymást, így párszor volt alkalmam meglátogatni őket a nyár folyamán. Végre sikerült a városban is nézelődni és azt kell mondanom, én is szívesen laknák itt. Gyönyörű ez a város, de tényleg, én teljesen bele szerettem, így viszonylag sok képet is csináltam, amit most berakok, hogy ti is láthassátok. (*-*) A sok sétány, a Zagyva és a Tisza partja, a sok fa, a parkok, a rózsakert meg minden... egyszerűen csodálatosak. Ha erre jártok, feltétlenül nézzetek körbe, mert megéri. Akkor jöjjenek a képek:

Az utolsó kis képes beszámolóm pedig Bajáról jön. Október végén voltunk Mindenszentek előtt itt kirándulni a nagyszüleimmel, szüleimmel és nővéremékkel. Mivel papám itt nőtt fel, az ő szülei itt vannak eltemetve, így a temetőket végigjártuk, valamint kirándulgattunk egy picit. Voltunk a szigeten sétálgatni, a Duna Wellness Hotelban ebédelni és egy csárdába is eltekeregtünk. A temetők kivételével mindenhol csináltam pár képet. Remek időt fogtunk ki, kellemes őszi időjárás volt és nagyon jól éreztük magunkat. :)

Nos ennyi lett volna a képes beszámoló az utóbbi fél évről (vagy talán még több is). Egyébként még mindig ugyanott dolgozom a múzeumban (sajnos), de talán már hamarosan szabadulhatok innen, de ehhez óriási nagy szerencse kéne, hogy az összejöjjön ami épp kilátásban van. Nem élem én már bele magamat semmibe, de próbálok nem depresszióba esni, miközben megpróbálom elfogadni a szürke hétköznapok monotonitását. Ezek az apró kiruccanások, és ritka alkalmak mikor a családdal vagy a barátokkal lehetek, segítenek kiszakadni a mókuskerékből és igyekszem a lehető legjobban kihozni magamból is. Bár volt sok tervem ami ilyen-olyan oknál fogva nem jött össze, de talán még bízhatok benne, hogy nekem is tartogat valamit a jövő és talán az álmom is valóra válik egyszer, hogy megpillanthassam Tokió hatalmas felhőkarcolóit. :D Talán még nem jött el az idő, de majd egyszer...

UI.: Próóóóbálok sűrűbben írogatni nektek. Fanfic íráshoz megvolt a szándékom, de a kezem rohadtul fáj, mert állandóan gépelnem kell a munkahelyen mostanában. :( Karácsony előtt még biztosan hozok nektek valami fincsiséget. :D Próbálok majd többet a blogra is koncentrálni, persze ha nem unjátok nagyon (bár gondolom senkit nem érdekel xD). Néha irigylem az ügyes bloggereket, hogy jól forgatják a szavakat, szép képeket csinálnak és maguk köré építenek egy stílust. Az enyém olyan kicsit össze-vissza, és nem is tartom magam annyira követendő példának, mégis jó lenne egy nap egy tiszta lappal olyan blogot indítani, amit sokan megtekintenek és érdekesnek találnák azt, amiről írok. :) Nos... talán egy nap.

Hamarosan találkozunk! chu~