Japán napok 2014

Több hetes késéssel bár, de végre meghoztam a Japán napokról szóló beszámolómat. ^^ Mint tudjátok (ha nem, akkor most megtudjátok), július 10-12-ig volt látható a Vámház körúti Vásárcsarnokban ez az esemény. :) Már harmadik éve, hogy ellátogattunk ide barátnőmmel, szóval idén sem hagytuk ki. :) Volt egy kis városnézés, meg egy kis Ázsia Center is, mint tavaly. :3 A teljes bejegyzésben találhatjátok a részletes, képes beszámolót. ^^

A 11.-ét szemeltük ki magunknak, azaz pénteket, a három napból. Talán kicsit rossz döntést hoztunk, ugyanis alig voltak, a programon, legalábbis az első két évihez összehasonlítva ez lótúró volt. (._.) Tehát egy szóval leírhatjuk az egészet, kicsit csalódtunk, de aztán elkönyveltük magunkban, hogy a rossz időjárásnak és a hétköznap délelőttnek tudható be, hogy kevesen is voltak, és programokat se láttunk... egyet sem... Ezért is örülök, hogy még előtte lévő nap, a Kecskeméti főtéren megnéztük a Taiko dobelőadást. :3 Bár szakadó esőben néztük, de mégis érdemes volt, mert egyszerűen magával ragadó volt az egész. Még illett is a dobolás üteméhez az egyre fokozódó viharos időjárás. XD Szóval jól tettük, hogy előző nap megnéztük, mert másnap Pesten már nem terveztünk olyan sokáig maradni, hogy még ezt is megnézhessük a programon. Végül semmilyen programot nem láttunk a kis színpadon... kihalt volt minden, amíg ott voltunk. T-T Persze kinn voltak a szokásos japáncuccosok, kalligráfiások, volt reikis nemtudommicsoda... kézrátétellel gyógyítottak vagy valami hasonló (bocsi, de lusta vagyok utánanézni, meg szkeptikus is vagyok xD), volt a szokásos bonsaios-növényes, a japánspecialista, meg mindenféle mütyürárus, valamint a SUSHIS! :3 Nyommmm Nyomm! Na ilyet se láttam még, hogy sorban állás nélkül hozzájussunk a sushinkhoz. O_O Mert ott minden alkalommal tömegnyomor volt, akárhányszor mentünk. Naaagyon meleg és naaagyon tömeg! És most semmi! Az időjárás inkább párás és esős volt, mint fullasztó meleg. Bár nekem érdekes hőingadozásaim voltak. xD Őszintén megmondom, a japán napokon szinte nem is vásároltunk a sushit kivéve. Annám a barátjának vett egy papírvágó kis katanát (nagyon cuki volt, bár később az Ázsia Centerben sokkal jobbat és olcsóbbat is találtunk xD), én meg egy piros maneki nekos mobilfityegőt. :D Bár még nem jöttem rá, hogyan kell felvarázsolni az új telefonomra. ^^" A piros maneki neko az egészségben hoz szerencsét, és az ártó szellemeket is elűzi. :D Nagyon hasznos darab és még cuki is. x3 Voltak gyönyörű gésás telefon hátlapok, de egy sem volt jó az enyémre. :( Minden csak Samsung S3-tól S5-ig volt. -.-" Ez diszkrimináció. XD A sushiról a kép azért kicsit rumlis, mert Annám káoszt csinált a tányérban azzal az indokkal: "de hát beleér a szójaszószba ami kifolyt!" :D Nem pont ez a lényeg? XD Idén tanultunk a korábbi baklövéseinkből és nem kevertük bele az összes wasabit. :D És milyen jól tettük. xD hehehe...

Még mikor reggel felértünk Pestre, tettünk egy kis kitérőt miattam, mert szerettem volna megkeresni a Károli Gáspár Református Egyetem épületét (bölcsész kart), ahol a japán szakirány is van. :D Érdekes kis túra volt a legnagyobb szakadó esőben, össze vissza kóvályogtunk, mint az ázott egerek utcácskáról utcácskára, és végül csak ott volt, ahol gondoltam hogy kell lennie, de gondoltuk másmerre is megnézzük, hátha rosszul tudom. xD A lényeg, hogy gyalog nagyon közel volt a Vásárcsarnokhoz, így ha már ott voltunk meg akartam nézni. :) Nagyon szép épülete van, és a környék is szuper. Szabályosan palotáknak nevezhetők azok az épületek amik körülveszik, meg az a sétálóutcácska is ahh... gyönyörű. Megpróbálom idén nem kihagyni a nyílt napokat és belül is meg szeretném nézni azt az épületet, mert így kívülről nem sokat lát az ember.

 Indiai boltocska kirakata. *-*

Nos, mivel a japán napok eléggé csalódás volt számunkra, úgy gondoltunk picit vissza sétálunk a Kálvin tér felé, mert láttunk egy csomó klassz boltocskát, ahova be szerettünk volna nézni. :3 Voltunk egy cuki írószerben, aztán egy indiai boltba ami gyönyörű volt (később még egyszer visszatértem oda vásárolni xD), és a Vásárcsarnok melletti Négy égtáj ízei nevű boltban. *o* Hát gyerekek... ezért volt érdemes igazán felmenni Pestre! :D Maga a paradicsom! Maga a mekka! Gyönyörű japán edények, szakék, eredeti japán sütik, fűszerek töménytelen mennyiségben, ázsiai termékek, meg amit el tudtok képzelni. :D És ami még röhej: sok minden fele annyiért megvásárolható itt, mint a japán napokon (pl. a jeges tea). Ott van az üzlet a csarnok mellett és fele annyiért van a cucc, és nagyobb a választék is! *o* Ha ezt tudjuk tavaly, szétvásároltuk volna az agyunkat. xD Na itt vettem azért pár dolgot, de szívesen szemezgettem volna még, de ahhoz egy egész havi fizujával kell felmennie az embernek. *q* Itt a honlapja a boltnak. Érdekes, hogy pár napja láttam a tv-ben a Hal a tortán műsorban, hogy Majka itt vásárolgatott cuccokat. :D

 Mivel tavaly már kipróbáltam a mochit, de nem ízlett, úgy gondoltam még egy esélyt adok ennek a kultikus japán édességnek. Ezúttal nem natúrt, hanem ízesített, mogyorósat vettünk közösen. Egy csomag kb 800 ft volt, és befeleztük a 6db-os szettet. Picit drága volt de megérte! Isteni finom volt! Szerintem mogyorólisztbe volt mártva, így eléggé potyogós volt, de a belseje is isteni finom volt. Nem volt édes, de mégis finom volt nagyon! :3 Bár bánom, hogy nem tankoltam föl többet belőle itthonra. xD Tehát a tavalyi mochinak megbocsájtok. :3 hehehe

Anna szerzeményeiről egy kép. :3 Ücsi (ezúttal olcsóbban), currys tészta és egy kis zacsi ánizsos fűszerkeverék.

Ezután párszor még visszatértünk a csarnokba, de nem indult be az élet, így egy kis sétafikálás után nekiindultunk az Ázsia Centernek. :) A hídon átsétálva találtunk egy olyan buszt, ami egyenesen kivitt minket oda. :D Kész csoda! Néhány kép a városnézésről (Corvinus Egyetem és környéke, Szabadság-hídról fotók):

Bár esett az eső de ez nem szegte a kedvünket. :D Sok hülyülős kép készült, de azokat nem osztom meg, mert próbálom minimalizálni a magánéletem kiteregetését. :)

Ezután az Ázsia Center felé vitt az utunk, ahova megérkezve már enyhült az esőzés. Kicsit el voltuk kettyenve mire odaértünk, mert nekem iszonyatos migrénem volt, Annámnak meg sietnie kellett a mosdóba, de én feltartottam azzal, hogy automatából forrócsokit vegyek, kiigyam a tartalmát, és kimosva a poharat abból vegyem be a gyógyszerem, mert üvegből nem tudom. xD hahaha... vicces szitu volt. :D Végül odaértünk időben és nekem is lassan kezdett elmúlni a fejfájásom. ^^ Mivel tavaly nem voltunk a Center melletti kínai áruházban, így idén betértünk oda is, de bár ne tettük volna. :D Alig lézengett ott egy két ember és üres volt minden. Komplett szintek nem voltak elérhetőek és még a biztiőr is elzavart minket egy csomó helyről, hogy az épületnek ez meg az a része nem látogatható. :D Nyalják ki a ***! Többé nem megyünk oda. xD Elcsesztünk ott egy csomó időt. Aztán átmentünk a Center épületéhez. Ott majdnem ugyanígy jártunk a nyugati szárnnyal asszem. Nem sokan voltak és tök üres volt minden. Próbálkoztam egy ruhapróbálással, de kudarcba fulladt, aztán bementünk egy nagyméretű ruhaboltba is ahol 20 ezer ft alatt nem kaptál meg egy PÓLÓT! :D Ekkor már nagyon idegesek voltunk, aztán átmentünk a keleti szárnyba és voálá! Egy csomó ember, nyüzsgés, gyönyörű, olcsó áruk stb. :D Itt már csak az volt a bökkenő, hogy annyi időt elcsesztünk, hogy csak másfél óránk maradt kajálni is meg nézelődni is. XD További ruhapróbálásra nem sok idő maradt, de Anna mégis talált nekem néhány fölsőt, amiből aztán csak egyet vettem meg, mert drágák voltak nagyon. ^^" Az én méretemben nem könnyű olcsón találni rucit. Kutyafuttában loholtunk végig az épületen, de még így sem találtuk meg azokat az üzleteket, amiket szerettünk volna. :( Végül Anna kapott tőlem egy ilyen szálas teafőzős porcelán bögrét ami gésás volt. ^^ Gyönyörűek és olcsóak voltak, de én annyira spúr voltam, hogy magamnak a pólón kívül semmit sem vettem ott. :D

Sose megy ki a divatból! XD

Csuda dolgok! *-*

Aztán végül megtaláltuk a tavaly elveszettnek hitt kajáldás emeletet, ahol aztán voltak vietnami, mongol, thai, kínai meg mindenféle kis gyors éttermek. Volt magyaros rántotthusis hamburgeres is, de úgy voltunk vele, ilyet itthon is ehetünk, így kipróbálunk valami újat. :D Thai és kínai kaja szintén kapható itt mifelénk vidéken, így a választásunk a vietnami kajára esett, ahol amúgy is egy cuki eladó srác árult, éééédes akcentussal. :3 Nagy nehezen legyőzve a nyelvi korlátokat a csúnyábbnál csúnyább kinézetű trutyis ragacsos kajákkal foglaltunk helyet az asztalunknál, amik "nadon cipős lenni cipős biztosz hogy cipőst enni?" Biztos!!! :D Bár ne tettem volna. Ennél rosszabbat még életemben nem ettem. xD A csípős savanyú leveshez már volt korábban szerencsém és most sem nyűgözött le. :D Fekete takony állagú lényegében és rohadt csípős volt, leégette a nyelvem. Utána jött a "biztosz cípőszet kérsz megint?" kaja. :D Ez iszonyat volt! A krumplidarabok nem voltak megfőve benne rendesen, a cukkini iszonyatosan édes volt (sztem egy csomó cukorral csinálták -.-" pedig én szeretem a cukkinit, de ez... ah), és a bundás husit benne nokedlinek néztem és az íze is olyan volt. O_O Egyedül a répa volt ehető benne. És tényleg iiiiiszonyat erős volt! Elfogyott fél liter tea és fél liter víz utána. -.-" Szóval vietnami kaja sem lett a kedvencem. xD

Láttuk, hogy gyülekeznek a felhőcskék és egyre erősödik a szél, így eldöntöttük, hogy elindulunk hazafelé, mert ebből még nagy vihar is kialakulhat. Elég durván fújt a szél, és iszonyatosan be volt borulva. A képek annyira nem adják vissza azt, amit láttunk. Az épület előtt még kicsit pakolásztunk stb, és gyorsan lekaptam a kis hidat és csobogókat a bejárat mellett. :3 Egyszerűen imádom.

Nagy mázlink volt, hogy épp elértük a vonatot Zuglónál, ugyanis a villamos sínfelújítások miatt olyan dugó volt, hogy a busz csak tyúklépésben tudott haladni. -.-" Végül a buszról leszállva szaladtunk is rendesen, és a jegyvásárláskor is idegesek voltunk, hogy még időben meglegyen, de végül minden simán ment és elértük a vonatot. :) Hazafelé kb majd elaludtunk annyira fáradtak voltunk, és Ferihegyig (nem tudom a megálló új nevét), nem is tudtunk leülni, mert nem volt hely. -.-" Végül aztán egy budi háta mögötti büdös izzadságszagú kocsiban kényelmetlen üléseken foglaltunk helyet, két másik idegen ember társaságában. :D De én azé imádok vonatozni! ^^"""

Végül néhány fotó azokról, amiket vásároltam (plusz a fölsőm amiről nincs kép):

 A maneki neko és egy álomfogó, amit az indiai boltban vettem. :3

 A fűszerboltban vásárolt két fűszerecském és egy Soba tészta. :D

Első Soba tésztás élményem (elkészítése):
(ha valakinek még nem lett volna hozzá szerencséje és kíváncsi lenne a folyamatra xD)

Először is felbontod! :D

Felöntöd forró vízzel, és pár percig főni hagyod úgy, hogy visszazárod rá a műanyag fedőt. Végül a fölösleges vizet a fedőn lévő kis lyukacsokon keresztül leöntöd, majd rányomkodod a tészta tetejére a kis tasi szószt, összekevered a tésztát, éééééés KÉSZ:

Na hát ennyi volt a kis beszámoló. :3 Remélem azért tudtam némi érdekes infót szolgáltatni, bár nekem az idei japán napok eléggé lapos volt, de a többi beiktatott program megmentette ezt a napot. :D Yepp!